Mivel Augusztus 15-én vagyis hétfőn ünnep vala, így nem maradt egyéb dolgunk, mint vasárnap reggel elautókázzunk a Fogarasi havasokba a Balea tóig. Onnan tovább gyalogszerrel hármasban folytattuk túránkat, Attila barátom, Sankó aki útközben csatlakozott hozzánk, és jómagam. Irányunkat a Caltuni tó felé vettük, amely Attila szerint a Fogarasi havasok legszebb helye.
A Caltuni gleccser tó, a Caltuni-Leszpez csúcsok alatt
Kilátás a tó mögötti völgyre
Útban a Negoj felé, csak közben élvezem a látványt
Még mindig a 2535m-es csúcs felé tartunk,
tarkítva pár kisebb pihenővel,
amint éppen a Caltuni tó látványában gyönyörködök.
Az Ördögszoros (Strunga Dracului), egy szűk kis szikla szurdok amely méltóan kiérdemelte a nevét. Különböző alkalmatosságok, kábelek és láncok segítik a feljutni, felmászni vágyókat. Nekem elsőre nagyon ment a dolog :-)
Kilátás a Negojról, egy hirtelen jött kis zápor után,
amit egy 300-as telével készítettem.
Másnap reggel vártuk, hogy felkeljen a nap, amit a szokásos köd tarkított
A Leszpez csúcs enyhe reggeli fényben
Távolban hátul a jobboldali magasabb a Negoj,szintén a reggeli napsütésben
Kilátás a Leszpezről. Igazából sokáig firtattuk, hogy hátul középen és jobbra melyik hegyvonulatok látszanak. Végül is a nagy töprengés után sem tudtunk dűlőre jutni,
de a román legények szerint a Cozia meg a Jézer hegység.
Szintén a Leszpezről, rálátás a Caltuni tóra, egy kis madártávlat
Csodás fényekben a mellék gerincek
Útban visszafelé
Még egy utolsó visszapillantás a hegyre, és talán egy utolsó fotó
Innen fentről nézve a sok autó látványa igencsak arra engedett következtetni, hogy valóban egy felkapott hely a Transfogaras, a Balea tó környéke. De szerintem ez a nagy tumultus inkább a hétfői ünnepnap következménye volt, sok környék és nem környékbeli család meg egyén itt töltöttel el a napját. Amit értékeltem benne az az, hogy legalább kimozdultak.